Erdõ mélyén kis virág áll magányosan Nem látta még napsugár, vár oly bánatosan Nem látott napot még sosem De a fák mesélték már hogy milyen Szemébõl árad, árad a fény S ha eljön az este, nyugodni tér De jó nektek büszke fák, ti mindent láthattok: Napot, felhõt, szivárványt, esti csillagot. A sok szépbõl nemkem is hagyjatok, Itt lenn a sötétben sápadt vagyok Az életem rövid már: hervadok It lent a sötétben meghalok Hûvös szellõ fujdogál, lágy esõt szitál A kis virág sirdogál - nincs reménye már De álmában feljön a nap, szórja-szórja a sugarakat, A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ De álmában feljön a nap szórja-szórja a sugarakat, A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ