Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem? A földre bukni és az égre nézni fel? Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket? S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el? Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd? És arra nem gondolni, hogy meddig is tart? Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton? Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom? Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken? És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem Akarsz-e együtt ülni Van az úgy, hogy semmi sem Jó És van az úgy, hogy lenni sem Jó Hát gyere mondd, hogy akarod még! És ezer év sem téphet szét Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet? Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért? Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért? Akarsz-e együtt ülni Van az úgy