Ha az ezüst szárnyú gépmadár Célhoz ér s leszáll És a csillagfényes ég alatt Oly ismerős a táj És már robog az autó rég nem látott Szűk utcákon át És az út végén már ott a ház Szaladsz elém, mert vársz Gyere bújj még hozzám Gyere úgy nézz most rám Mint annyi régi éjszakán Újra úgy ölelj most át Gyere úgy érj hozzám Soha más nem kell már S még százezernyi éjszakán Újra így ölelj majd át Aki szerelem nélkül él a földön Mondd meg miért is él Ha a milliók közt vagy egymagad A szíved oly szegény Amíg nem voltál, még én sem tudtam Hogy mindez mennyit ér De nyílik az ajtó s érzem már Hogy minden visszatér Gyere bújj még hozzám Gyere úgy nézz most rám Mint annyi régi éjszakán Újra úgy ölelj most át Gyere úgy érj hozzám Soha más nem kell már S még százezernyi éjszakán Újra így ölelj majd át Sose kérdezd miért is mentem el Oly szép volt minden hogy féltem Hogyha elveszítenél Bele is halnék én