Még keresem őt, aki a sorsom Nem láthat meg más Nem érhet el, csak ő Nézd, itt van a jel, magamon hordom Nem láthatja más Majd csak ő, már csak ő Úgy, ahogy jött a tél Hegyre völgy és napra éj Éltem jól és éltem úgy, ahogy kell Sosem voltam én a nyughatatlan vér Ki vágytól vágyig él De tényleg mindig elhittem Van egyetlen Még keresem őt, aki a sorsom Nem láthat meg más Nem érhet el, csak ő Nézd, itt van a jel, magamon hordom Nem láthatja más Majd csak ő, már csak ő Volt, aki megtalált Szüntelen, csak körbe járt Azt remélve, eljön majd az idő De tudtam jól, hogy boldogabb lennék Ha máshol ébrednék Mert én még most is elhiszem Van egyetlen Még keresem őt, aki a sorsom Nem láthat meg más Nem érhet el, csak ő Nézd, itt van a jel, magamon hordom Nem láthatja más Majd csak ő, már csak ő