Emlékim már halott szív titka Miként csak a fölkent hús dicsõült Elmúlt tündöklés könnye húzza Az öröktõl a végtelen felé Ki rohaná s a csillogók rabja Lángja fénye enyhülni kényszerül Csak a lebegõk lelke tudja És a tiszta égen szökellõk Most szólj! szólj árván ! Hintsd jóság szent porát ! Küldj lehajtott fejet büszke arcot mint odaát! Hozd a bûn erejét Angyalét,korcsokét Hozd a fentrõl kapott mélyen nyugvók igazát! Ládd ilyetén vágyó a karma Nem feledé ki fiát veszíté De az elesõk fájának hantja Beborítá az ember világát Most szólj…!