Élet fájának törött ága A földön hever büszke életem Száradó levél, hulló csillagom Halált hozó fű gyönyörű szívemen Élet útján predesztinálva Tudom, hogy nem tudom, hová lépkedem Tűzből a ködbe, ködből sötétbe A fénybe, végzetem nem én kérhetem Múló fény, ha kell, ha nem, muszáj Rossz ami jó, jó ami rossz, ami jár Elrendeltetett már a sors Tűrni kell, ha szép, tűrni, ha fáj