Festett vászon, rajta az arcod A sárga lapok õrzik a hangod Mert az életem szól valamirõl É s ez a dal valakirõl Hajnali köd ott lent a völgyben De feljön a nap, és ott állsz elõttem Ugyanúgy, mint régen Az életem szól valamirõl Azok a gyönyörû évek É s ez a dal valakirõl Tudod, hogy kirõl Emlékszem, sokat fáztam Fehér hajnalok a megállóban Ahol álltam és vártam Tudom, hogy minden nap hívsz Tudom, hogy itt vagy velem