A szerelem és nyár karba öltve hűtlenűl tűntek el Csak te vagy az a társ ki megmaradt nekem A szerelem és nyár a szobám poros sarkába űztek el Tudom már hogy az érzékeny szaxi lelked ezt nehezen viselte el Ne sírj ne sírj (ne sírj!), jó szaxofonom! Ami kell csak te vagy végre elmondhatom Hisz a múltamat mától én megtagadom egy dalodért Ne sírj ne sírj (ne sírj!), jó szaxofonom! Hiszen újra és csak neked azt dúdolom Hogy a könnyeid hullatni már nem lesz okod semmiért A szerelem és nyár feledtetni tudták én velem Hogy te vagy a barát, ki dalol még nekem A szerelem és nyár már nem vehetnek többet tőlem el Tudom már hogy az érzékeny szaxi leked ezt nehezen viselné el Ne sírj ne sírj (ne sírj!) jó szaxofonom! Ami kell csak te vagy végre elmondhatom Hisz a múltamat mától én megtagadom egy dalodért Ne sírj ne sírj (ne sírj!) jó szaxofonom! Hiszen újra és csak neked azt dúdolom Hogy a könnyeid hullatni már nem lesz okod semmiért Ne sírj ne sírj (ne sírj!) jó szaxofonom! Ami kell csak te vagy végre elmondhatom Hisz a múltamat mától én megtagadom egy dalodért Ne sírj ne sírj (ne sírj!) jó szaxofonom! Hiszen újra és csak neked azt dúdolom Hogy a könnyeid hullatni már nem lesz okod semmiért