Sose vártam áldott nagy csodát Úgyanúgy éltem, mint bárki más Hittem, hogy nincs két féle fájdalom Csak az ami vérzik, a többit eldobom Amikor már nincsen folytatás Magam ellen nem véd semmi más Érzem, hogy nincs több felvonás Fel a magas Égig küldök egy fohászt REFRÉN: Hozzád szólok, ha kell Jöjj nézz le rám! Téged hívlak Ne mondd azt, hogy késõ már Hozzád szólok, ha kell Jöjj nézz le rám! Téged hívlak Segíts már! Várok Rád! Várok Rád Megölelt az átkos büszkeség Térdenállva sosem kértem még És most, most állva mégis fájlalom Könyörögni kéne, Hallgasd meg dalom REFRÉN REFRÉN