Sötét éden (Dark Eden)

Csókod íze csak, ami ma éltet
Ölelésed édes méreg
Karjaid közt elfelejtem,
Hogy miért hagynálak el

Tüzet szító, buvölo hazugság
Olaja, testedre folyik rá
Megölsz, megfojtasz vele
Igen, Te így szeretsz

Nem lesz több seb a szíven
A fájdalom vigyáz rád
Lelkedben sötét éden a vágy
A vágy, ami hajt tovább

Elhagysz, hogy újból visszatérj
Utad én bárhova követném
Nem gyulölsz, nem szeretsz
Ez az út rég nem a Tiéd

Tüzet szító, buvölo hazugság
Olaja, testedre folyik rá
Megölsz, megfojtasz vele
Igen, Te így szeretsz

Nem lesz több seb a szíven
A fájdalom vigyáz rád
Lelkedben sötét éden a vágy
A vágy, ami hajt tovább

Nem lesz több seb soha
A fájdalom vigyáz rám
Lelkemben a sötét
Maga az éj
Meddo szenvedéllyel
Várom a hus magányt
Már a puszta létem is fáj
És a fájdalom magamba zár

Csókod íze, ami ma éltet
Ölelésed méreg
Tudom jól

Elhagysz, hogy visszatérj
Én bárhova követnélek
De az utad maga a vég