Tõr A Sötétben

Hosszú út után a mámoros éjszaka,
Jó lakoma után a fűszeres bor zamata.
Könnyelmű dalban ébred a veszély,
Megváltó hajnal ideje messze még!
Jó lenne vigyázni, fáradt vándorok!
A bort bőven nyeli a kiszáradt torok,
S a hirtelen jött bajban elvész a remény,
Megváltó hajnal ideje messze még!

Bízhatunk-e benned, rejtélyes idegen?
Kardomat ajánlom, Vándor a nevem.
Bízhatunk-e benned, erők vándora?
Aragorn vagyok, Arathorn fia!

Van, mi arany, bár nem fénylik díszesen,
Van, ki vándor, s hazatér.
Régi erő nem múlik nyomtalan,
Fagyot kibír a mély gyökér.
Lángját a tűz visszakapja,
Árnyékból a fény kiszáll,
Összeforr a törött szablya,
És koronás lesz újra a király.

Elrond háza vár, a seb begyógyul,
Tünde varázs véd, féltőn rád borul.
A társaság most megpihen Rivendell szívén,
Megtorpan a gonoszság ősi falak tövén.

Rivendell felé a hegyeken át,
Széltető dombján, sötét éjszakán,
Tőr villan, egy árnyék suhan,
A Gyűrű hordozója a földre zuhan.