Sziklasziv

Lehet egy igaz történet,Lehet mese, mégis szép.
Hallgasd, hogy történt velük,
A hullam s a szikla szerelmét.

A büszke sziklaférfi ott allt egyedül
Körbetancoltak a hullamszeretõk.

A büszke sziklasziv, tébolyult pillanat,
Egy szeretõi csók, õ is mindent akart.
Szaz maganyos év mar tûnjön végre el,
Vigyél el és ölelj!

Lehet egy igaz történet,
Lehet mese, mégis szép.
A büszke szikla elgyengült
Ha hullamkarok ölelték.

A büszke sziklasziv mar forró lazban ég,
Ha szép szerelme szól, õ mindenre kész.

A büszke sziklasziv, mar semmitõl se félt,
Ha hullamszeretõje az ajkahoz ért.
Ha hullam csókja hiv, mélysége csabitó,
Ha ott lehetek veled, nekem is ott a jó.

Egy masik sziklasziv, ott fenn a hegytetõn,
Mar õt csabitja el, egy ujabb szeretõt.
Egy hulló kõdarab, egy régi sziklasziv
Ugyan kit érdekel, mikor masik hiv?

Egy csalfa pillanat, de tul nagy lett az ar,
Az ottfelejtett nap, a kék latóhatar,
Nincs mar visszaut, faradtan zuhanok,
És nincs mar sziklasziv, elsüllyedt kõ vagyok...