Ezer Sebből Vérzem

Morpheus

    Continúa después del anuncio

    Félelemmel telve a jövõ, amelybe nézek
    Elhagyott a hitem most, hogy erõt ad az élet
    A sötét körül ölel, és lehúz, mint az örvény
    Érzem, már zuhanok a mélybe, visz magával lefelé

    Refrén:
    Sivár, hosszú az út, a végtelen mocsarán át
    Fekete rózsák nyílnak, s ontják a halál illatát

    Continúa después del anuncio

    Nem érzek már fájdalmat sem, testem kõvé dermedt
    A lelkem csillagporként ragyogja be, az éteri eget
    Fejem fölött látom a hollók raját, keringenek
    S felbõszült vadként törnek rám, hogy elvigyenek

    Refrén:
    Sivár, hosszú az út, a végtelen mocsarán át
    Fekete rózsák nyílnak, s ontják a halál illatát
    Az éj leple alatt, ezer sebbõl vérzem
    Fekete rózsák nyílnak, s ontják a halál illatát

    Información de la canción

    Composición:

    ¿Los datos están equivocados?

    Enviar revisión