Elveszett Lelkek
Obsidian Shell
Continúa después del anuncio
Egy ködös nap volt október végén
Mikor a távolban feltûnt egy kék fény
Egy öreg várból hol emberek éltek
De elpusztították e menedéket
Névtelen emberek, kik úgy éltek
Boldogan, csendben semmitõl nem féltek
Nem láttak semmit, csúnyát vagy szépet
A semmibõl hozták rájuk a szörnyû véget
Álmok, vágyak, éles tárgyak
Szégyen, könnyek égett házak
Continúa después del anuncio
Nem tettek semmit, de ez lett a sorsuk
Ez lett a vég számukra, a kocka fordult
Pedig õk igazán semmit se tettek
Az élet volt a bûnük, melyben elvesztek
Számos legenda kering most róluk
Melyekbõl ezeket mi mind megtudtuk
De a fény, mely a semmibõl elõtört
Újjáélesztettee ezt a mondakört
Hát... Ez lett a vég...
Elért a sors...
Lángol az ég...
Bár... Talán lesz még...
Egy új kezdet
És egy új vég...