Emlékmás

Fekete éj, szakadó esõ
A félsz bennem egyre jobban nõ
Hova menjek, mi lesz így velem?
Kitagadott a saját életem

Képek a falakon, képek magadon
Mi ez a nagy riadalom?
Vágyott szerepek, most még lehetek
Az, aki én magam voltam

Bárki is lettél
Nem számít, mit tettél
Nincs lét, mit szemmel láss
Én még élek, de az emlék más
Nappalokból most
Éjjelek lettek
A fény felváltja
A sötétséget

Mint bábu úgy éltem napjaimat
Nem nézve soha azt, mi foglalkoztat
Pengeélen táncolunk
Így könnyen elbukunk

Viszlát fegyelem, nem kell kegyelem
Éljünk, mint egy fejedelem!
Elszáll ami lég, bánat felemészt
Mégis kaptam egy újabb esélyt

Bárki is lettél
Nem számít, mit tettél
Nincs lét, mit szemmel láss
Én még élek, de az emlék más
Nappalokból most
Éjjelek lettek
A Nap felváltja
A sötétséget

Elmúlt az éj, nincsen több esõ
Az éjszaka múltával nappal jõ
Bár a víz most még áll
A Nappal majd az is felszáll

Kétes szerepek, melyben lehetek
Más dönt, hogy ki legyek
Ennyit tehetek, éltem eleget
Magány ellen még mit tehetek?

Bárki is lettél
Nem számít, mit tettél
Nincs lét, mit szemmel láss
Én még élek, de az emlék más
Nappalokból most
Éjjelek lettek
Egy arc felváltja
A reménytelenséget