Romantika

 G                                             Em
Kedves, elviszlek oda, hol senki nem ismer, de értem a szót
 G                                    Em
Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót
 C       D           C    Am
Az álmok szerények, a hálók erősek
 Em      C       D7
Ott ritka szó a romantika

[Verse 2]

 G                                             Em
A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad
 G                                    Em
Az örök szél ráncosra gyűri a tengert, s az arcokat
 C       D           C    Am
A napfény megéget, a vágyak kiégnek
 Em      C       D7
És porrá hamvad a romantika

[Verse 2]

 G                                             Em
Délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok
 G                                    Em
S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod
 C       D           C    Am
A fények kemények, az árnyak elégnek
 Em      C       D7
S csak éjjel éled a romantika

[Verse 2]

 G                                             Em
Majd felhevült part ölén szeretlek forrón, míg tart az éj
 G                                    Em
A meztelen tengerben hűvösen fürdünk, ha véget ér
 C       D           C    Am
A csókom sós lesz, és hidd el: jó lesz
 Em      C       D7
Mert néha kell a romantika