Sej, haj, minek a hollónak ez a hosszú nyár.
Egy sem legény, ki a lánhó el nem jár.
Lám, én csak egy szép menyecskéhöz járok,
Sej, haj, megösik, hogy néha, néha ott hálok.

Sej, haj, ne feküdj a szénaboglya tövébe,
Körül van az rózsafával ültetve.
Könnyebb volna száz rózsafát kivágni,
Sej, haj, mint tetőled, kisangyalom elválni.

Köszönöm jóságod, szíves barátságod.
Barátságod jutalma, legyen az ég oltalma.

Valamit vétettem, bocsásd meg énnékem,
Hogyha rosszat szóltam, én is ember voltam