Keresem a hangot
A hangot, mely rád talál
Keresem a szót,
S egy álarc sóhaját

Nem érted, s nem értem,
Ha valaki felnevet
Minden újabb mosoly
Egy üres percet temet

S ha leszáll az est
Ismét mellém keveredsz
Nem látod s érzed,
Hogy semmit sem tehetsz

Egy érintés
Úgy fáj, ha hozzám érsz!
Remélem, hogy semmit nem remélsz!

Válassz újra
A társad nem te vagy
Ha a tükörbe nézel,
Megint megtalálod magad

Hívj, ha menned kell
A türelmem már fogytán
Tudom, hogy máshol is
Magadra lelsz talán